Ilia Bay szigetei
"Viharai számtalan hajót küldtek a végzetükbe és ilyen-olyan háborúk dúlnak a folyamatosan a felszínén. A Kalózkirályok kötődő kalózok és önálló martalócok vadásznak a hajókra, melyek próbálják átszelni az óceánt. Furcsa szörnyek bukkannak fel a mélyből időről-időre. Azonban minden létező és lehetséges veszély ellenére, számos birodalom támaszkodik a tengerre, mint vízi kereskedelmi útvonal. Megadott útvonalak követésével az Azúr tengeren, a kereskedőhajók elérnek szinte minden fontos kereskedési pontot a szigetvilágban."1
Éppen a közepén található Evera egyetlen önálló tengere. Nevét az itt élő, erdei nyelvet beszélő őslakosok adták (félszerzetek és elfek), akik sokkal jobban tisztelték ezeket a vizeket, mint a később érkező fajok (köztük az emberek, akik szerint a környék maga a "Paradicsom" és a maguk nyelvén a környéket "Azúr-tenger" néven emlegették).
Bár a Feketevízzel ellentétben nincsenek rajta hatalmas és vad áramlatok, az időjárása rendkívül szeszélyes. Az ezüst újhold alatt az apályok a szokásosnál is alacsonyabb vízállást eredményeznek, míg a vörös telihold alatt a dagály a legmagasabb vízállást hozza.
A tenger körül tizennyolc kisebb-nagyobb sziget található, melyeken tizenhárom hivatalos ország van. A szigetek között akad mediterrán terület, sivatag és buja dzsungel is. Északról a Costae-szigetek, délről pedig Pedite a legközelebbi lakott terület.
A tengerészek éjszakánként általában a Vadász csillagképet használják irányjelzőként.
Ilia Bay-ben található a legmélyebb mélytengeri árok, az Átkozott Sötét. A leggonoszabb szörnyek innen jönnek elő (általában a Vörös Hold dagályával) és előfordul, hogy a partokig vetődnek.
A tengeren két elkülöníthető évszak van, a száraz és a csapadékos. Az előbbit hirtelen támadó, hatalmas viharok jellemzik, utóbbi alatt szinte minden nap esik az eső.
Élővilága változatos: számos madár él a szigeteken és a partok mentén, sok pedig a tengeri sziklákon, zátonyokon fészkel. Sirályok és halászsasok gyakori vendégek a kikötőkben is, színpompás paradicsommadarak és papagájok repkednek az erdők körül. A tengerben bálnák és delfinek, fókák, tengeri oroszlánok és hasonló emlősállatok élnek, mellettük megférnek a teknősök, krokodilok, kígyók és még tengeri békák is. A meleg, sekélyebb vízben mindenféle színes hal, barracuda, medúzák, angolnák, polipok, ráják, csikóhalak úszkálnak. A fenéket virágzó tengeri növények, algák, moszatok, szivacsok, korallok, tengeri csillagok, csigák, rákok, kagylók népesítik be. A mélyebb területeken cápák, tintahalak, kardhalak vadásznak, a halászok hálói pedig napról-napra megtelnek heringgel, tonhallal, repülőhallal. Időnként a hajók találkoznak hatalmasra nőtt állatokkal és mágikus szörnyekkel, mint pl. hidrákkal. A helyi legendák beszámolnak sárkányokról is. Az óriásteknős számos helyi kultúrában szent állatnak számít, és a hajósok tisztelik ezeket a lényeket.
A tenger rendkívül jól ellátja az itt élőket: a só, korall, hal, bőr, csont, gyöngy, tenger gyümölcsei, egzotikus növények és fűszerek begyűjtése és kereskedelme mindenkinek biztos megélhetést jelent, aki hajlandó vállalni a kockázatokat és a nehéz munkát. A hajók számára a szárított húsok és gabonák sokat érnek, melyeket a szigetek termelnek ki. A vágóállatokat néha magukkal viszik a tengerre is. A hajóépítéshez fa, kötél és vitorlaanyag kell, emellett fémek, szurok és hasonló alapanyagok, ami megint csak a belsőbb területekről érkezik, folyamatos áruforgalmat teremtve. A tenger szigetei között a kereskedelem viszonylag korán megkezdődött, a jelenleg használatos kereskedelmi hajózási útvonalak viszonylag új-keletűek. Az Átkozott Sötét felett a mai napig nem sok kapitány akar áthajózni.
Mivel az ivóvíz szállítása a legproblémásabb, ennek mágikus támogatására számos különböző megoldás született. A legmagasabb szintű mágiával az elfek bírnak, de ők nem nagyon pazarolják ezen erejüket a tengerre. Általában a félszerzet varázshasználók és a jövevények közül az emberek azok, akik a maguk javára szeretnék fordítani a tenger erejét és megzaboláznák a szeleket. Az itt élő gnómok nem olyan fejlettek, mint a Costae-szigeteken élő fajtársaik, inkább az erdei elfek egyszerű, természet közelibb felfogását tették magukévá.
A sheyarin nyelvet(közös) a legtöbb kikötőben beszélik, azonban csupán egyetlen ország (Mavaria Birodalma ) kezeli hivatalos nyelvként. Összességében az embereket jöttment, nagyravágyó, nemtörődöm és kapzsi lényekként kezelik az elszigeteltebb őslakosok.
Az erdei népek között és az új telepesekkel korábban voltak konfliktusok, de mára nagyjából elcsendesültek ezek. A szörnyek, kalózok és tengeri veszedelmek épp elég kihívást jelentenek az itt élőknek, semmint, hogy egymással viaskodjanak.
Ilia Bay népei jelenleg a Negyedkort számolják, melynek kezdetét az első gőzgépek építése fémjelezte. A technológia még nem terjedt el széles körben, de forradalmasította a bányászat és fémmegmunkálás folyamatait, és új, gőzmotoros hadihajók építését tette a legtöbb technológiailag fejlett társadalom közeli célkitűzésévé.
1Ilia Bay ihletője a Gosts of Saltmarsh Azúr tengere volt, a bevezetés a kiadvány fordított és átdolgozott szövege. (Summer Camp után került be a kiegészítés.)
Alternatív Név(nevek)
Azúr-tenger
Típus
Sea
Hely itt:
Tartalmazott Helyek
Tartalmazott Szervezetek
Related Ethnicities
Karakterek a Területen
Related Tradition (Primary)
Őslakos Faj
Related Professions
Megjegyzések