Első vadászat
Ahogy a legtöbb természetközeli népnél (mint az segaiok vagy a narmiron elfek ), a surta elfeknél a felnőtté válás egyet jelent azzal a készséggel, hogy a fiatal képes immár önmagáról és a környezetéről gondoskodni. Az erdei elfeknél ennek százesztendős koruk után eljön az ideje. A rátermettség bizonyítása azonban nem egyszerű feladat: meg kell győzni a szülőket és a klán elöljáróit is.
Az eseményre általában néhány hónappal az Ezer csillag éjszakája (nyárközép ünnepe) előtt kerül sor, a felkészülés rendszerint hosszabb időt vesz igénybe.
A fiatalok maguk készítik el a vadászaton használt íjukat és felszerelésüket, sokan új ruhát varrnak maguknak, hogy kézügyességüket bizonyítsák. Egy-egy kisebb közösség általában egyszerre rendezi meg a vadászatot a fiatalok számára, akik életükben először* kísérők nélkül indulnak a vadonba.
Aki élve, többnyire sértetlenül (a felszerelését is beleértve) és zsákmánnyal tér haza, az vendégül látja a családját és a közösség lakóit, tehát főznie is tudni kell. Ha mindez teljesül, kiállta a próbát. Ők az Ezer csillag éjszakájának ünnepén díszesebb ruhákba öltöznek, feltűnő harci festéssel és ékszerekkel jelzik a környezetük számára, hogy készen állnak a felnőtt életre.
Akik üres kézzel vagy komolyabb sérüléssel kerülnek elő, azok a következő évben újra próbálkozhatnak - az ilyen újrázóknak egy külön alkalommal kell bizonyítaniuk, néhány nappal az újoncok után. A próbát végül kiálló vadászokat az ünnepen ugyanolyan örömmel fogadják, mint akik elsőre sikerrel jártak.
Aki teljesítette az Első vadászatot, az felnőttnek számít a közösségben, párt választhat magának, otthont építhet és családot alapíthat.
Narmiron férfi freskója
Primary Related Location
Important Locations
Kapcsolódó Etnikumok
Megjegyzések