Aranymókus
Ez a nagyobb testű rágcsáló főként Sneadal sziklás sivatagában fészkel. Nagy, bojtos végű fülei, erszénye, siklórepüléshez használatos bőrredői és összegömbölyödő, bozontos farka mellett a különleges, fémesen csillogó bundája teszi egyedivé Evera mókusai között. Elsődleges tápláléka a homoki vérfű, de megrágják a kaktuszok gyümölcsét és más ehető növényeket is.
Magasan fekvő, sziklás üregekben fészkel, ahová élelmet gyűjt magának az esős évszak, a kölykök születésének idejére. Általában 2-3 kismókus születik egy alomban, az esős évszak kezdetén. A többségük egy évvel később már a saját párjával épít új fészket, de a sneadali vadászok azt is megfigyelték, hogy az adott kolóniában pár nélkül maradt nőstények vagy hímek (attól függően, hogy melyik nemből született több) egy-egy közös fészket raknak a szűkösebb időkre.
A sneadali Fény templomai ezeket a fészkeket a Sötétség Kora óta befogják és a templomok terültén szabadon engedik őket.
Az aranymókusok a fészküket száraz fűvel és a levedlett bundájukkal teszik kényelmesebbé. A sivatagot felderítő idegen fosztogatók, látva az arany színű csillogást a sziklák oldalán, azzal a meggyőződéssel kutattak a szigeten - és teszik ezt időnként ma is -, hogy mesés aranykészletek találhatók a forró sziklák és szikrázó homok mélyén, s emiatt a szigetlakók egészen biztosan mesés kincseket rejtegetnek otthonaikban és templomaikban.
Megjegyzések