Tornyos ház
Változtatások
Temetőkápolna>Szentély>Lakóház>Üzlet>Kupi
Szerkezet
A ház északi oldalán magasodik az egykori harangtorony, immár üresen. Közvetlenül mellette az eredeti falaival a szentély és a sekrestye helyiségei. Ezek vastag, szorosan rakott kőből épültek, árnyfa gerendák támasztják a tetőszerkezetet. Ennél újabb az épület nyugati oldalán található konyha és az abból nyíló fürdőszoba. Falai vályogból épültek, gerendái tölgyfából készültek, de nem olyan robusztus, mint a kápolna épület. A legújabb bővítés a déli falon található, egymásból nyíló két szoba. Ezek egyszerű tégla falak, tölgyfa és fenyő gerendákkal. Néhány évente javítani szükséges ezt a részt.
Történelem
Egykor a Sötét Úrnő híveinek temetője közepén emelkedő kápolna volt.
A Fény Úrnőjének követői a győzelmük után a holtakat átköltöztették a saját temetőjük egy félreeső parcellájába, a kápolnát pedig az istennőjük szentélyévé szenteltették. Számos furcsa, megmagyarázhatatlan eset kötődik a Szentély legendájához. Az egyik leggyakrabban felemlegetett eset, amikor egy fiatalasszony az istentisztelet közepén elkezdett sikoltozni, majd látszólag minden ok nélkül szörnyethalt.
Meglepően hamar megépült a Fény Úrnőjének Katedrálisa a város egy másik pontján, a szentély pedig lassacskán feledésbe merült, sem a hívek, sem az egyházi méltóságok nem mentek szívesen a közelébe. Először paplaknak használták és egy két helyiséges oldalbővítést kapott: konyhát és fürdőszobát. Az egykori sekrestye ekkor hálószobaként funkcionált. Általában visszavonult papok és rászoruló oltárszolgák kapták meg az ingyen szállást, de így vagy úgy, egyik lakó sem maradt sokáig a falak között.
Néhány évtized múlva az épületet a Fény lovagjai vették át, két további, tágas szobával bővítették az épületet és rendháznak használták, ahol az átutazó lovagokat szállásolták el. Ekkor már az egész tartományban suttogtak a környéken kószáló, nyughatatlan szellemekről.
A lovagoknak nem volt maradása, tíz esztendő sem kellett, eladták az épületet egy helyi kereskedőnek, aki vegyesboltot üzemeltetett itt. Ekkor kapta a "Tornyos ház" nevet. Az üzlet meglehetősen népszerű lett, a választék kiemelkedő és az árak elfogadhatóak voltak. A kereskedő nagyon hamar meggazdagodott az üzleten, három esztendő múltán azzal dicsekedett, a bolt már az épület árának tízszeresét termelte neki. Talán, ha nem dicsekedett volna, nem vágták volna el a torkát egy holdtalan éjszakán a villájában, mikor elvittek tőle minden mozdíthatót.
A kereskedőnek nem volt családja, az épület a Korona tulajdonába került. Az árukészlet nagy részét megkapta a Fény Úrnőjének egyháza, és felmerült, hogy árvaházat üzemeltetnének az épületben, ami heves ellenkezést váltott ki a hívek közösségéből. Ekkor már több, mint félszáz halálesetet kötöttek a kápolnához - s ahogy a kereskedőé, jó néhány még csak nem is a közelében történt.
Kapva az alkalmon, Menvy Loce, egy helyi kurtizán, akinek a püspök úr visszajáró vendége volt, cserét javasolt: átadják a város közepén álló épületet, ahol eddig űzték az ipart, és átveszik az "átkozott" épületet, cserébe Menvy lesz az új "intézmény" vezetője. Természetesen a püspök urat továbbra is szívesen látják...
Turizmus
A Tornyos ház néhány év alatt a város legkedveltebb szórakozóhelye lett, kertjében - az egykori temetőben - szabadtéren lehet enni, inni, bárdok és mutatványosok mulattatják a betévedőket, a hátsó szobákban pedig ott vannak a lányok, azóta is. Vásárnapokon és ünnepnapokon nem ritka, hogy családokat találni a kertben, akik bábműsorra vagy csak egy könnyű ebédre érkeztek ide.
Megjegyzések