Otto Valentus grófsága

Political event

Valentius család

Otto Valentius gróf Bartelemi és Maduel másodszülött fiaként látta meg a napvilágot, legelső érdeme, hogy túlélte testvéreit. Meglepően jó egészségéhez hozzájárulhatott, hogy szülei Sir Manfred Taff-fot, egy Kord lovagot találtak mellé testőrnek és tanítónak, aki a test edzését legalább olyan komoly feladatnak ítélte, mint a szellemét. Otto így túlélte a tüdőgyulladást, ami végzett két húgával is 4E 35-ben. Megjegyzendő, ha a kisasszonyok is hasonló nevelésben részesültek volna, valószínűleg szintén legyőzik a betegséget, de az akkori udvari gyógyító, Luanda bába javaslatára napfénytől, huzattól és gabonaételektől óvott gyermekeknek nem sok esélyük volt a lázzal szemben. Otto ugyan nem indult egyetlen lovagi tornán sem, de az írások megemlítik hogy "órákon át képes volt forgatni a kardot megállás nélkül, míg az apródok sorra dőltek ki mellőle". Felesége, Ela Galahad három leánygyermekkel ajándékozta meg a grófot, ezen felül nevére vette fattyú fiát: 4E 75-ben született Rolant anyja nem más volt, mint Ela első komornájának Lizbet nevű lánya, aki a gróf életének utolsó három évét bearanyozta. Otto egyik levelében "megkésett, de igaz Szerelmeként" írt a hölgyről és több helyen is megemlítik, hogy a gróf kifejezetten boldognak és elégedettnek látszik, amit váltakozva a fiatal szerető jelenlétének illetve a várva várt fiúgyermek érkezésének tanúsítottak. Atya feladatait korábban sem hanyagolta el: leányai neveléséről összesen hat tanító gondoskodott, közöttük Kord lovagok, egy Pelor főpap és egy neves zililoni származású mágus, Arasne Erdove, aki ekkor a grófi udvar varázslójának tisztségét is viselte. A legidősebbet, Angela Valentiust egy alacsonyabb rangú nemes úrfival, Joss Galhaddel házasította össze, aki a lány másod-unokatestvére volt. Ez lehetővé tette, hogy a magasabb rangú Angela legyen a grófság örököse. Húgait, Matill-t és Emme-t igyekezett a lehető legjobban kiházasítani: Matill a királyi udvarba került, Emme pedig mindössze tizennégy esztendősen Zililonba, egy ellerioni nemes házába.   Édesapja hirtelen halála után későn, negyvenöt esztendősen került a grófság élére. Aggodalmaskodó özvegy édesanyja nem könnyítette meg az életét, így feleségével együtt Révészvárba költöztette 4E 74-ben. Ezt követően egyre több feladatot bízott legidősebb lányára, akit már korábban utódának jelölt.