Gyorslabda

A gyorslabdát eredetileg a katonaságnál használták az egységek együttműködésének és kommunikációjának a fejlesztésére, de hamar átvette a köztudat és a legtöbb Vasannában felnőtt személy legalább egyszer kipróbálta a játékot életében.

A labdát egy négyszögletű, kijelölt pályán játszák, általában bőrből varrt, keményre tömött labdával (de gyerekeknél előfordulhat háncslabda vagy valamilyen improvizált labda-pótlék is).  A pálya négy szegletében egy-egy cél-kosár vagy gödör van, átellenesen kijelölve egy-egy csapat célállomásának.

A két, azonos létszámú (8-16 fő) csapat a pálya közepéről indulva megpróbálja a saját céljába eljuttatni a labdát, míg az ellenfelek ezt igyekeznek megakadályozni. A labdát rúgni, ütni és dobni is lehet, és az ellenféllel nagyjából ugyanez a helyzet.

Amikor a labda célba ér, a sikeres csapat egy zászlót kap (ezek nagy játékokon címeres zászlók, gyerekeknél szalagok), a játék megáll, amíg mindenki a pálya közepére ér és utána újraindul a verseny a labdáért.

A játék még egy esetben megáll: ha valaki elájul a játékosok közül, a játék megáll, amíg leviszik a pályáról, és ismét középről kezdődik a viaskodás, csupán az egyik csapatnak kevesebb játékosa marad, mint a másik csapatnak.

A játék indítását és szüneteltetését kürtszó (vagy bekiabálás, ahol nincs lehetőség ilyenre) jelzi.

Az a csapat nyer, amelyiknek előbb sikerül tízszer eljuttatni a labdát a célba, azaz tíz zászlót szerez.
Ha az egyik csapatnak elfogy - elájul - az összes játékosa, az ellenfél automatikusan nyer. Nagy játékokon ilyen győzelem tisztességtelennek számít, de kisebb mérkőzéseken nem ritka esemény.