Session 1: Kix

Azt beszélte meg Kix a barátjával, hogy ő elmegy a városba, körbekérdezősködik és híreket gyűjt indulás előtt, addig a társa könnyes búcsút vehet az otthonától, aztán vár rájuk az ismeretlen.
Miután elvált a barátjától, elindult Festwaald felé, amikor megpillantotta az épületeket és a forgalmas utcákat, leült fa tövében, és egy mély levegővételt követően a jobb tenyerét végighúzta az arca előtt, és elmondta a varázsigét.
„Sah… Luft” – megformálta az alakját, a kemény, zöldszínű pikkelyeket finom bőrre, az éles agyarakat szép fogsorra cserélte. A fejéről hosszú, kékes színezetű hajzuhatag lógott le. A farka pedig egyszerűen eltűnt, és helyette két csinos fül nőtt az arcára. Egyedül a kíváncsiságtól égő tekintete maradt változatlan.
Ahogy elindult Festwaaldba, egy régi mondókát dúdolt.
„Mire hazaérsz vár rád a jó hír
Kövesd a folyónál az ösvényt
Kövesd az erdőben az ösvényt”
A kis elf leány kuncogva ugrált be a városba. Nem kellett messzire mennie, hogy megüssék a fülét az első hírek.
"Hajók indulnak útnak az ismeretlen felé?"
"Igen! Úgy tűnik, az örökös viharok továbbálltak, megnyitva az utat a hajóknak!"
"És hogyan vélekedik róla a Király?"
"A Király végtelen bölcsességével már előbb tudta, hogy megnyílt az út, mintsem a kereskedőházak küldöttjei megjelentek volna. A Király engedélyezte, hogy az ő nevében induljanak a hajók útnak a világba, hirdetve a Király Békéjét."
A beszélgető kalmárok ekkor vették észre a kuncogó kis tündelányt, akinek a kék fürtjei a szemébe lógtak, ahogy öt lábra tőlük hevesen jegyzetelt valamit.
"Csak óvatosan, te lány!" emelte fel figyelmeztetően az ujját az egyik, majd amikor a lány összerezzenve felpillantott, és visszakérdezett "Te lány?" a tekintete kérdőn kutatta a férfi arcát, akinek a szája egy kedves mosolyra húzódott. "Nehogy a gyors írogatásban összefolyjon a tinta!" majd a társára nézett, és halkabban beszélgetve odébb álltak.
Ezután Kix a törzshelyébe ment, a Tönkmenti fogadóhoz, aminek egy része egy ősi fa tönkjére épült. Amikor beért a fogadóba. A tekintetek rá szegeződtek, mert igen ritka látvány egy három láb magas elf lány egy tavernában.
"Szép napot!" integetett a pult mögött álló alaknak, Harcsa Borisznak, akinek a bajsza két hüvelyk hosszan lógott lefelé, akár csak a halnak, amiről a becenevét kapta.
"Szép napot, gyermek, miben segíthetek?" kérdezte egy barátságos mosollyal a férfi.
"Segíthetek?" ismételte meg a férfi szavait. "Köszönöm szépen! Hallottam, hogy lehet hajókat küldenek az ismeretlenbe… ez igaz?"
"Úgy tűnik, úgy tűnik! Minap reggel érkezett egy futár egyenesen le’Tuath úrhoz, és az Északi Egység rendházából csak özönlöttek az emberek a kikötőbe, és az egész most lázban ég."
"Ég?" kuncogott fel a lány, miközben gyorsan felírt valamit egy papírra.
"Hát na, tudod, nem úgy kell érteni azt."
"Oh, azt… azt tudom. Történt valami furcsa ezen kívül, esetleg?"
"Oh, el is felejtettem, hogy te vagy az a furcsa lány, aki mindent leír."
"Leírok, igen… Ha nem írnám le, elfelejteném. Olyan sok minden történik itt! Olyan izgalmas!"
A kocsmáros csak felkacagott, aztán elővett két poharat a pult alól, az egyiket tehéntejjel, a másikat pedig vintori borral – a legjobb párlatával - töltötte meg. A tejespoharat kissé lehajolva a lány felé nyújtotta, míg maga a bort kóstolgatta.
"Hát, figyelj azt mondta Jonatan, hogy a felesége összekapott a társalkodónőjével, de olyannyira, hogy szegény pára haza sem mert menni egészen napfelkeltéig! Haha!" – nevetett fel jókedélyűen a fogadós, azonban csak egy halvány mosolyt csalt az elf leány arcára.
"Napfelkeltéig?" – kérdezte, miközben leírta a papírra a szavakat. - "Merre laknak?"
"Lent az utcán a jobbra a másodiknál, a fal tövében."
"Fal tövében?" – kacagott fel ismét a tünde, majd elkomorodva, a száját húzva bólintott egyet - "Rendben! Köszönöm szépen! És van errefelé hajó, ami Ezüstrév felé indul?"
"Ezüstrév felé? Igen, pár óra múlva indulnak az apállyal. A Mangrove Rubintját nem könnyű eltéveszteni. Kétárbocos hajó."
"Kétárbocos hajó." – bólogatott hevesen Kix, majd integetett a kocsmárosnak. – "Köszönöm szépen!" – és kiszaladt az ajtón. Ideje, hogy szerezzen egy hajóutat… haza.

---

Eredeti poszt: Session 1, Facebook