Vérkirály

Ethelwulf, a vérkirály. A Csatorna ura és parancsolója. Két gyermeke: Prissy és L'aoh'u
(rezgő, mély torok hang, morog is) Halandók! Üdv! Mutatkozzatok be! *hirtelen fáklyafény gyúlik körben a magasban. Egy ovális döngölt padlójú téren álltok, mint egy aréna padlóján, s a magasban, a páholyban, egy csillogó fehér csontokból álló trónon ülő farkasfejű alak érdeklődéssel vicsorog rátok. Két oldalán egy tigrisfejű lény áll, és egy másik patkányarcú, hosszúhajú nő, torkából Prissy hangja szól "Apám, ezek az emberek megmentet..." "CSEND, apánk az étellel beszél!" dörren a tigris. "Nem vagy még király L'aoh'u , nem mondhatod meg hogy..." Tigris: "Elég a fecsegésből! Ide jöttek a csatornába. Mit számít ha az emberek nem emlékeznek az egyességünkre? Majd megtanulják, ha mind eltűnnek akik lemerészkednek. Én magam tépem szét őket, ha kell" Patkány: "Ennyit érne az életem? Apám, a te pókod volt az, aki engem vadászott betolakodók helyett! Ők mentettek meg engem! Nem kértek semmit érte! Azt hitték egy szegény koldussal van dolguk! Így fizeti meg tartozásait a Vérkirály??" Tigris: "Nem tudják odafönt, hogy ez a mi területünk? Nem emlékeznek az ALKUra? A Prefektusuknak tudnia kell! Egyikről a másikra kell szálljon a tudás és törött penge is" Prissy:"Olyan hirtelen halt meg az előző, lehet nem tudta átadni..." A farkas hirtelen legyint kezével, erre varázsütésre mindkét gyermek elhallgat. Farkas: "Látjátok milyenek az én gyermekeim? Egyik erre húz, másik arra... Széttépnének ha tehetnék..." *mosoly* "Itt vagytok, engedély nélkül, hát meg kellene halnotok. Azonban megmentettétek a lányom, hát örökké kéne élnetek... Szerintetek mit kéne tennem?"

Bármi történik, utána a Balea fele eresztik ki őket, és átmennek afűtésponton a Balea cikk alján