Cormyrt tartják a Birodalmak legfényesebbikének (legalábbis a cormyriak), és büszkék arra, amit elértek. Ennek egyik titka szerintük a jólszervezett törvénykezés és a bürokrácia. Bár számtalan helyi, regionális és birodalmi törvény és szokás létezik, a közszályon forgók közül, amiket az egész birodalom területén kérdés nélkül elismernek a következők a legismertebbek:
Tisztelgés a nemesség előtt.
A közrendűek bármely nemből is legyenek főhajtással tisztelegnek a nemesség tagjai előtt. Ezt az idegenekkel és az átutazókkal is betartatják. A helyiek nagyon tisztelik a vezetőiket, és igyekeznek is lenyűgözni minden idegent azzal, hogy ezt hogyan mutatják ki. A cormyri közrendűek ezt nem kényszernek érzik általában, hanem egy szép szokásnak, amivel a birodalom irányítói előtt tisztelegnek. A nemesség tagjai közt azonban hatalmas szégyen és megvetés tárgya az, ha valaki ezzel ezzel az előjogával visszaél.
A temetéseket mindig virrasztás követi.
A cormyriak a halált úgy látják, mint az utazás végét egy gyönyörű birodalomban. Bár számos vallás és hit megtalálható Cormyrban, ez a szokás közös a hívőik közt. Ezzel adnak tiszteletet azelhunytnak. Mindezek mellet a cormyriak szeretik és becsülik az életet, amit rendszerint különböző fesztiválokkal ünnepelnek meg.
A macskák az istenek hírnökei.
Ez a szokás/hiedelem már a legkorábbi idők óta él cormyrban. Pontosan ezért a macskák szent állatnak számítanak és nagy bűn, ha valaki megöl, vagy bántalmaz egyet. Pontosan ezért a legtöbb polgár házában legalább egy macska él, amiket sosem zárnak ketrecbe. Szabadon járhatnak-kelhetnek a házban, vagy akörül. A macskák fülének, szőrének, farkának levágása szintén főbenjáró bűn, és ha valakit ilyenen kapnak, akkor a bevett szokás, hogy cserépszavazással döntenek a bűnös sorsáról.Mindezek mellett tilos a születészabályozás, vagy az utódok megölése is. A hitük szerint a macskák sorsáról az istenek és a természet dönthet csak. Pontosan ezért nem tartják őket bezárva, és nem féltik őket a vadállatoktól, vagy a kóborlásokon szerzett sérülésektől sem, mert ez az természetük része. Mivel a birodalomban viszonylag sok a ragadozó, vagy kóbor szörnyeteg, így a macskák túlszaporodásától sem kell tartaniuk.
Azok a hölgyek, akik párt szeretnének maguknak találni bíborszínű sálat viselnek.
Ez a szokás ugyancsak a régmúltba nyúlik vissza és összefügg a birodalom lobogóinak színével is. Ez a szokás azonban nem kötelező. Mindenki szabadon dönt arról, hogy élni szeretne-e vele. A jelzés azonban egyértelmű, és sokszor a fiatal és kalandvágyó hölgyek sajátja. Az udvarlók részéről is bevett szokás, hogy bíborszín sálat ajándékoznak a szívük választottjának.
A vendégeknek mindig be kell tartaniuk a házigazda szabályait.
Ha egy vendéget meghívnak egy házba, akkor felelős azért, hogy figyelmes legyen a vendéglátójával és annak családjával, ne zavarja azok mindennapi életét. A cormyriak úgy vélik, hogy az otthon az egyik legfontosabb hely az életben, és a családok menedéke.
Más földjén vadászni tilos!
Mivel a régi erdők igencsak összezsugorodtak (bár még így is hatalmasak) ezt a szabályozást a király különösen komolyan veszi, és közelről kíséri figyelemmel. Más földjén vadászni az egyik legnagyobb arcátlanság és tiszteletlenség a szomszédokkal szemben. Ha valakit rajtakapnak (a vétség súlyosságától függően) általában legalább kiközösítéssel, vagy súlyosabb büntetéssel jár együtt. A kiközösítettnek nem kell elhagynia az otthonát, de mindenki más halottnak tekinti. Nem szólnak hozzá, nem szolgálják ki, vagy átmennek az utca másik oldalára, ha épp a bűnös közeledik. Voltak olyan esetek, hogy a bűnösök úgy váltották meg magukat, hogy hatalmas bankettet tartottak a város, vagy a közösségük számára, vagy engedték a sértettet vadászni a saját területükön.
Idegen pénz használata nem elfogadott.
Ha valaki nem cormiry veretű érmével szeretne fizetni valahol, azt rendszerint nem nézik jó szemmel. A birodalom hivatalos érméje az Oroszlán (Arany oroszlán, ezüst oroszlán, stb.), és másfajta fizetőeszközzel való fizetést (vagy próbálkozást) általában úgy tekintik, mint más királyságok beavatkozását a birodalom gazdaságába. Pontosan ezért üzemel a legtöbb településen, ami legalább városi szintű legalább egy pénzváltó, ahol a külhoniak beválthatják érméiket helyi veretűre. A határok melletti belépési pontokon általában még elfogadják az idegen érméket, de nem szívesen. Beljebb a birodalomban azonban már nem, ha csak nem valami nagyon speciális üzletről van szó.
Békeszalag viselése kötelező!
A fegyveres kalandorok (és mindenki más is) csak akkor léphetnek be városok területére, ha úgynevezett békeszalagot viselnek a fegyvereiken, ami meggátolja a gyors kirántásukat, így előzve meg a hirtelen és akár végzetes összecsapásokat. Ez alól csak az nyújt felmentést, ha a kalandorok (vállalkozók) megváltják az úgynevezett Kalandozói chartát. Ennek a birtokában viselhetnek fegyvert békeszalag nélkül, viszont igazolniuk kell, hogy jó indokkal, valakinek a meghívására, vagy megbízásából tartózkodnak a városban. Ha ezt nem tudják igazolni, akkor le kell szalagozniuk a fegyvereiket. *A milíciának jogában áll átkutatnia bárkit. Felszólításra a helyi milícia szolgálatban lévő tagjainak, vagy a Bíbor sárkányoknak be kell mutatni az iratokat, igazolni magukat a felszólítottnak, valamint joguk van átkutatni a gyanús személyeket.
Megjegyzések